ALAPÍTÓ OKMÁNY ÉS ALAPVETŐ SZABÁLYZAT

ÉLET, SZABADSÁG, TULAJDON ALAPÍTVÁNY

TÖRTÉNELMI ÉS FILOZÓFIAI BEVEZETŐ (PREAMBULUM)

Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden egyén egyenlőnek teremtetett, és elidegeníthetetlen jogokkal rendelkezik, amelyek közül kiemelkedik az Élet, a Szabadság és a saját út keresése állami kényszer nélkül. John Locke által megfogalmazott elvekkel teljes összhangban elismerjük, hogy minden ember veleszületett tulajdonjoggal rendelkezik saját személye, munkája és keze gyümölcse felett, és hogy a társadalmi összefogás legfőbb és elsődleges célja megkérdőjelezhetetlenül ezen tulajdon megőrzése.

Elutasítjuk a túlszabályozást és az állami beavatkozást, magunkévá téve Adam Smith tudományos bizonyítását, miszerint az egyének spontán rendje – saját érdekük szabad követése által – olyan kollektív jólétet és békés, magasabb rendű célt eredményez, amelyet semmilyen központi tervezés nem képes elérni.

Ennek megfelelően az 'Élet, Szabadság, Tulajdon Alapítvány' azért jön létre, hogy magas színvonalú kulturális küzdelmet folytasson. Célja nem az, hogy puszta jó szándékokra építsen, hanem az, hogy a szabad piac, a korlátozott állam és az önkéntes együttműködés eszméit operatív és kézzelfogható eredményekre váltsa. A tudományos szigor, az egyén megerősítése és a megkérdőjelezhetetlen cselekvés révén ez az Alapítvány az emberi szabadság és a magántulajdon védelmezőjeként és nagyköveteként lép fel Európában.

I. FEJEZET: CÉLOK, FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

1. cikk. Név, jogi jelleg és irányadó jog

A szervezet alapítványi formában működő, nonprofit, önálló jogi személyiséggel rendelkező egység, amelynek hivatalos megnevezése: Élet, Szabadság, Tulajdon Alapítvány. Működésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései, a jelen Alapító Okirat, valamint a legmagasabb nemzetközi átláthatósági normák az irányadók. Az Alapítvány hosszú távú céljainak folyamatos megvalósítására jön létre.

2. cikk. Intézményi célok és operatív jövőkép

Az Alapítvány küldetése, hogy az emberi és társadalmi változások előmozdítójaként lépjen fel, védelmezve a szabad piacot és a magántulajdont mint a jólét megteremtésének egyetlen bizonyított eszközeit. Elidegeníthetetlen céljai:

• Az Élet védelme: Az egyéni életút tiszteletének előmozdítása a kényszerrel szemben.

• A Szabadság előmozdítása: A korlátozott állam koncepciójának támogatása és a szabad kezdeményezést gátló bürokratikus akadályok lebontásának követelése.

• A Tulajdon megóvása: A magántulajdon védelme mint a szellemi szuverenitás alapja és az emberi szabadság elválaszthatatlan feltétele.

A Kuratórium minden programot a „szervezett elengedés” fegyelmének vet alá; minden olyan tevékenységet, amely nem mutat fel mérhető eredményt ezen célok elérésében, szigorúan meg kell szüntetni.

3. cikk. Kutatási tevékenységek és mutatók (Molinari-módszertan)

Az Alapítvány kutatási és tájékoztatási tevékenysége szigorúan a tudományos gazdasági elemzéseken és tiszta adatokon alapul, elutasítva a puszta ideológiai véleményeket.

E cél megvalósítása érdekében az Alapítvány köteles Adózási Szabadság Mutatókat (például annak pontos kiszámítását, hogy egy állampolgár hány napot dolgozik kizárólag az adók megfizetésére) és empirikus megfigyelőközpontokat létrehozni, amelyek mérik és bemutatják a vállalkozókra nehezedő bürokratikus és adóterheket, matematikailag bizonyítva a beavatkozás vállalatalapításra gyakorolt romboló hatásait.

4. cikk. Nonprofit jelleg és fenntarthatósági architektúra (Holding-modell)

A magyar Polgári Törvénykönyvvel összhangban az Alapítvány nem elsődlegesen gazdasági tevékenység végzésére alakul. Bármilyen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése csak akkor megengedett, ha az közvetlenül kapcsolódik az alapítványi célok megvalósításához.

Abszolút pénzügyi függetlenségének biztosítása érdekében az Alapítvány strukturálisan anyavállalatként (Holdingként) működhet, így részvényesi vagy tulajdonosi ellenőrzést gyakorolhat operatív és termelő leányvállalatok (például külföldi mezőgazdasági társaságok) felett. Ez a struktúra elszigeteli a leányvállalat pénzügyi kockázatait, garantálva, hogy az osztalékok kizárólag az alapítványi küldetés fenntartását szolgálják, anélkül, hogy veszélyeztetnék az intézmény szellemi függetlenségét.

5. cikk. Projektválasztási és illeszkedési kritériumok

Minden tevékenységnek, kedvezményezettnek és földrajzi cselekvési területnek szigorúan igazodnia kell a küldetéshez. Tilos az erőforrások odaítélése olyan előzetes hivatalos dokumentum jóváhagyása nélkül, amely rögzíti a projektek, partnerek és együttműködő szervezetek kiválasztására vonatkozó pozitív és kizáró kritériumokat.

II. FEJEZET: A KORÁNYZÁS ÉS A KURATÓRIUM IRÁNYÍTÁSA

6. cikk. A Kuratórium összetétele és jellege

An Alapítvány irányítását, ügyvezetését és törvényes képviseletét egy testületi szerv, a Kuratórium látja el.

• A gyors, egyhangú és a küldetés tisztasága mellett teljes mértékben elkötelezett vezetés biztosítása érdekében a Kuratórium pontosan három (3) természetes személyből áll, akik közül az irányadó jogszabályoknak megfelelően legalább kettőnek állandó magyarországi lakóhellyel kell rendelkeznie.

• A testület függetlenségének biztosítása érdekében az Alapító és közeli hozzátartozói nem rendelkezhetnek többséggel a Kuratóriumban. Szintén kifejezetten tilos, hogy az Alapítvány közvetlen kedvezményezettjei vagy azok hozzátartozói a testület tagjaivá váljanak.

7. cikk. Kötelező feladatok és a küldetés őrzése

A Kuratórium nem egy puszta adminisztratív szerv, hanem a küldetés abszolút őre, amely felelős azért, hogy a szándékokat teljesítményre váltsa. Átruházhatatlan feladatai:

• Költségvetés jóváhagyása és elszámolása: Évente részletes bevételi és kiadási költségvetés, valamint az éves beszámoló és audited elszámolás kidolgozása és jóváhagyása.

• Tervezés és hatásmérés: Egy olyan éves terv jóváhagyása, amely részletezi a tevékenységeket, a számszerűsíthető célokat és mutatókat. A Kuratórium köteles évente értékelni a célok és a valós eredmények közötti eltéréseket, és dokumentálni az intézmény által generált konkrét hatást.

• Vezető szerep a forrásteremtésben: A kurátorok „nagykövetként” és „támogatóként” járnak el, közvetlen felelősséget vállalva a pénzügyi egyensúly biztosításáért, a forrásfejlesztés vezetéséért, és azért, hogy a adományozók forrásait szigorúan a megígért célokra használják fel.

• Ellenőrzési politikák jóváhagyása: A kiadások engedélyezésére, a beszállítók kiválasztására, valamint a pénzügyi befektetések kockázatainak minimalizálására vonatkozó szabályzatok megfogalmazása és jóváhagyása.

• 
  

8. cikk. Ülések és a döntéshozatal rendje

A Kuratórium elnököt választ a tagjai közül. Az irányító szerv évente legalább kétszer ülésezik rendes jelleggel. Határozatképességéhez a tagok több mint 50%-ának jelenléte szükséges, biztosítva ezzel a folyamatos és aktív ellenőrzést. Bármely kurátor jogosult rendkívüli ülés összehívását követelni az okok megjelölésével, amelyet az Elnök legfeljebb nyolc napon belül köteles teljesíteni. A döntéshozatal során a konszenzust és az objektív vitát kell előnyben részesíteni a konfliktusokkal szemben.

9. cikk. Átláthatóság, összeférhetetlenség és visszaélés-bejelentési csatorna

A kurátori tisztség nagy felelősség, nem pedig a személyes haszonszerzés vagy hatalom eszköze. Ezért:

• Összeférhetetlenség megelőzése: A Kuratórium szigorú mechanizmusokat alkalmaz a tagok, valamint az Alapítvány beszállítói, leányvállalatai vagy partnerei közötti rokonsági, gazdasági vagy egyéb érdekviszonyok azonosítására és nyilvános bejelentésére.

• Gazdasági korlátozás: Az irányító szerv tagjainak gazdasági kapcsolata a szervezettel és annak függő egységeivel szigorúan korlátozott. A tagok nem szerezhetnek személyes előnyöket az Alapítvány kárára.

• Szabályozási mechanizmusok: Az Alapítvány nyilvános visszaélés-bejelentési csatornát (panaszkezelési rendszert) biztosít. A Kuratórium évente legalább egyszer kötelezően felülvizsgálja az ezen a csatornán regisztrált eseményekről szóló jelentést és a megtett korrekciós intézkedéseket, az intézmény legfőbb erkölcsi hatóságaként eljárva.